Szórvány
A marosvásárhelyi Remete Szent Antal plébánia a város legkisebb római katolikus egyházközössége. A város területén jelenleg 530 lelket foglal magába. Lelkipásztori szolgálataink egyik fő súlypontja a mezőségi római katolikus diaspóra.
21 településen 469 római katolikus krisztushívőt tartunk nyilván (2022. júliusában).
Szórványpasztorációnk két legnagyobb közössége Marosszentkirály (160 hívő) és Mezőbánd (90 hívő). A 21 településből 6 helyen van rendszeres liturgia vagy egyéb lelkipásztori tevékenység: Marosszentkirály / Náznánfalván minden vasár- és ünnepnap, Mezőbándon havonta egyszer, Mezőmadarason, illetve Mezősámsondon és Szabédon havonta egyszer. Néhány éve Panitban van szentmise kéthavi rendszerességgel a Polgármesteri Hivatal dísztermében. A maradó 15 faluban csak éveleji házszenteléssel egybekötött családlátogatás van, vagy szükség szerint szentség-kiszolgáltatás, gyermekek hitoktatása, lelkigondozói beavatkozás, temetés.
| Település | Szórvány | Település | Szórvány |
|---|---|---|---|
|
Marosszentkirály (Sancraiu de Mures) |
160 |
Udvarfalva (Curteni) |
23 |
|
Náznánfalva (Nazna) |
9 |
Várhegy (Chinari) |
9 |
|
Bese (Besea) |
20 |
Mezőszabad (Voiniceni) |
2 |
|
Mezőpanit (Panet) |
18 |
Mezőcsávás (Ceausu de Campie) |
8 |
|
Mezőbánd (Band) |
90 |
Mezőfele (Campenita) |
13 |
|
Mezőmadaras (Madaras) |
19 |
Galambod (Porumbeni) |
2 |
|
Szénáságy (Finata) |
21 |
Szabéd (Sabed) |
19 |
|
Mezőfekete |
4 |
Mezősámsond (Sincai) |
14 |
|
Mezőgerebenes (Grebenisu de Campie) |
4 |
Mezőzáh (Zahiu) |
1 |
|
Marosszentanna (Sintana de Mures) |
33 |
|
|
Templomaink
„A szórványban élő hívő keresztények sajátos módon egészítik ki Krisztus szenvedését testének, az egyháznak a javára (Kol 1,24). A keresztények számára a hit egysége szüntelenül diadalmaskodik a szétszóratásban. Krisztus áldozata egybegyűjti őket (Jn 11,52), bárhol legyenek a földön.” (Gyulafehérvári zsinat a szórványpasztorációról)
Mezőfelei református templom
Mezőfele (Campenita)
A falu a Szabadi-patak felső folyása mentén, Marosvásárhelytől 17 km-re északra, Mezőcsávástól 3 km-re északnyugatra települt. 1345-ben már jelentkezik oklevélben Fele néven. A középkorban Mezőménes templomához tartozott, amely templom a két falu közötti Képesdombon állott. A domb alatti mocsaras helyet ma is Szentegyház tavának nevezik.
Kezdetben tiszta katolikus falu, a reformáció után meg tiszta református. Templomáról 1655-ből van adat, amely megújításával kapcsolatos, ugyanis a régi templom annyira megrongálódott, hogy fala kidőléssel fenyegetett. Öregek vallomása szerint a szószék felett török felírásos festett deszka volt, két öl hosszú, fél öl szélességben. Mai formáját 1822-ben nyerte. Egyik harangja állítólag a régi templomból való. 2011-ben 849 lakosából 747 magyar.
Mezősámsond (Sincai)
A falu Marosvásárhelytől 18 km-re északnyugatra a Komlód völgyének nyugati oldalán a Sámsondi-patak mentén fekszik. 1332-ben említik először Sancsund (Samsund) néven. Ekkor már egyháza is volt, melynek papja Ábrahám.
A középkorban temploma elpusztult. A mai, Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom 1773-ban épült. Bardócz Mózes plébánosát 1944-ben elhurcolták, a földvári táborban halt meg. Utolsó helyben lakó plébánosa Lukács Béla volt (1974–88), azóta Marosvásárhelyről oldallagosan ellátott plébánia.
A hagyomány szerint a falu feletti Pogányvár nevű bozótos hegytetőn egykor vár állott, melynek azonban nyoma sincs. A reformáció alatt a falu református lett, az ellenreformáció idején katolikus és református, később görögkatolikus és ortodox egyháza is lett. A Rhédey-kastélyt 1777-1779 között Rhédey Mihály építtette barokk stílusban. Mocsár nevű határrészén ásványvizek törnek fel és sósvizű forrása is van. Itt született 1754-ben Gheorghe Șincai történész, nyelvész, a románok történetírója, szobra a római katolikus templom előtt áll. Itt élt Bethlen István magyar miniszterelnök. 2011-ben 1133 lakosából 629 magyar.
Marosszentkirály (Sancraiu de Mures)
A Maros jobb partján, Marosvásárhelytől nyugatra 5 km-re fekszik.
Egy 1239-ből való oklevél már szentkirályi székelyekről beszél, a települést Sancto Rege néven említi. Jelentős település, mert már a középkorban két szentegyháza van: a Szent István-plébániatemplom, valamint az 1350-ben felszentelt Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett pálos kolostortemplom, amely a klastrom-tetői kerekdombon állt. A klastrom az 1526 után leégett, köveit a marosvásárhelyi vár építéséhez használták fel.
A Szent István templom 1239-ben már állott, mert a falu a templom védőszentjéről kapta nevét. Valószínű azonban, hogy régebbi, mert miután a reformáció idejében a reformátusokhoz került, 1895-ben a templomhajó lebontásakor azt jegyzik fel, hogy már 700 éves, tehát a XII. században épülhetett. Ezt alátámasztja az is, hogy minden megkülönböztetés nélkül Szent Istvánról elnevezett Szentkirály csak Szent László szentté avatása előtt (1192) kaphatta ezt a nevét. A lebontott régi templomból meghagyták a tornyot, mely egykorú az ősi templommal. A templommal talán egykorú, de mindenképpen a legrégibbek közé számítható a harangja.
2011-ben Marosszentkirály 5385 lakosából 1898 magyar.
Marosszentkirály-Náznánfalvi kápolna
Az Erdélyben társtalan alaprajzi elrendezés, az egyedi, biztos tömeg- és térformálás egy egyelőre ismeretlen, de tehetséges, képzett építészre vall. Karácson Márton marosvásárhelyi plébános szerint a legelőször 1743-ban említett náznánfalvi kápolna 1743–1746 között épült. Az egykor zsindelyezett kápolna mellett 1756-ban már harangláb állt. A mai oltár 19. századi. A kápolna bejárata felett, félköríves záródású fülkében Nepomuki Szent János finom megmunkálású, barokk kőszobra látható. A harangláb a kápolna telkének szélén állt, az út menti járda közvetlen közelében. A 90-es években rosszindulatú emberek felgyújtották, de a falu lakói szerencsére idejében észrevették, s eloltották a tüzet. Hasonló esetek elkerülésére a helyi közösség döntése alapján a haranglábat a telken beljebb, biztonságosabb helyre költöztették.
Marosszentkirály-Náznánfalvi kápolna
Mezőmadaras (Madaras)
Marosvásárhelytől 20 km-re északnyugatra fekszik, az Erdélyi Mezőség és a történelmi Székelyföld metszésövezetében, az ún. Székely Mezőségen. Területe ősidők óta lakott. A falu határában római emlékeket találtak. Neve 1332-ben fordul elő először a pápai tizedjegyzékben, már ekkor plébániatemploma van, papja Bertalan. Középkori temploma a mai lelkészlak területén állott. Madaras középkori lakói mind katolikusok voltak, a reformáció óta pedig reformátusok. Régi templomát 1804-ben bontották le, és köveit az ugyanakkor épített nagyobb templomnál és papi csűrnél használták fel.1850-ben még sok követ szedtek ki alapjaiból. Az új templom tornya 1871-ben ledőlt, de már a következő évben újra felépítették.
A falu közepén állt az iktári Bethlen család kúriája, melynek utolsó tulajdonosa az Orbán család volt. A Komlód-patak közelében sóskútja van, határában több iszapvulkán is működik. Egykor a falu közepén is tört fel ilyen forrás. A falu 2004-ig Mezőbándhoz tartozott, azóta újra önálló település. 2011-ben 1299 lakosából 1060 magyar.
Szabéd (Sabed)
Unitárius község Marosvásárhelytől 17 km-re északnyugatra. 1451-ben Zabedy néven említik. Még 16. század közepén unitárius hitre tértek át. Unitárius temploma 1899-ben épült, a falu keleti végében emelkedő dombocskán áll. Református fatemploma a 17. század végén épült. Ortodox fatemploma is van. Nyugati határrészén sóskút található. Erdeje védett. Innen származott Szabédi László (1907-1959) költő családja, aki ezt tartotta szülőföldjének. 2011-ben 748 lakosából 693 magyar.
Szénáságy (Fanatele Madarasului)
Közigazgatásilag Mezőmadaras községhez tartozik. A Mezőség délkeleti részén fekszik, Mezőbándtól 4 km-re északra. 2011-ben 301 lakosából 271 magyar.
Mezőbándi római katolikus templom
Mezőbánd (Band)
Marosvásárhelytől 20 km-re északnyugatra fekszik, az Erdélyi Mezőség és a történelmi Székelyföld metszésövezetében, az ún. Székely Mezőségen. Területe ősidők óta lakott. A falu határában római emlékeket találtak. Neve 1332-ben fordul elő először a pápai tizedjegyzékben, már ekkor plébániatemploma van, papja Bertalan. Középkori temploma a mai lelkészlak területén állott. Madaras középkori lakói mind katolikusok voltak, a reformáció óta pedig reformátusok. Régi templomát 1804-ben bontották le, és köveit az ugyanakkor épített nagyobb templomnál és papi csűrnél használták fel.1850-ben még sok követ szedtek ki alapjaiból. Az új templom tornya 1871-ben ledőlt, de már a következő évben újra felépítették.
A falu közepén állt az iktári Bethlen család kúriája, melynek utolsó tulajdonosa az Orbán család volt. A Komlód-patak közelében sóskútja van, határában több iszapvulkán is működik. Egykor a falu közepén is tört fel ilyen forrás. A falu 2004-ig Mezőbándhoz tartozott, azóta újra önálló település. 2011-ben 1299 lakosából 1060 magyar.